1849-ben április elején kezdődött eleink dicsőséges tavaszi hadjárata, amelyben megmutatták, hogy képesek térdre kényszeríteni a hazánkat szolgasorba kényszeríteni akaró Habsburg-erőket. A hős magyar katonák két hónap alatt a Magyar Királyság majdnem teljes területéről elüldözték a császári hadakat.
1849. április 2-től május 21-ig tartott az úgynevezett tavaszi hadjárat. A magyar erőket Görgei Artúr vezette, aki 1849. március végén Eger és Gyöngyös térségében farkasszemet nézett Alfred Windischgrätz vezette császári csapatokkal. Április 1-én Aszódnál kétezer honvéd szétugrasztotta a császári erők háromezer katonáját. Másnap, vagyis április 2-án Hatvannál megint a magyarok diadalmaskodtak, legyőzték a túlerőben lévő osztrák sereget. Két nap múlva, április 4-én Tápióbicskénél Klapka György és Damjanich János legyőzte Rastics tábornok két dandárját. Április 6-án Isaszegnél volt a döntő ütközet, amelyet Görgei irányított. Honfitársaink megint óriási győzelmet arattak. Windischgrätz csak üggyel-bajjal kerülte el a bekerítést és futva távozott a csatatérről. A magyar hadsereg ezután szabaddá tette a Budához vezető utat, fontosnak tartották ugyanis felszabadítani a magyarság központját a megszálló császári erőktől.
A hadjárat további dicsőséget hozott a magyar honvédeknek. Április 10-én Vácnál Damjanich győzött az osztrák Götz tábornok felett. Eközben Aulich Lajos vezérőrnagy vezette körülbelül két hadtestnyi erő lekötötte az ellenséges fősereget. Április 11-én Rákosmezőn Jellasics serege meghátrált a jól szervezett magyar had elől. Más magyar seregek pedig a Délvidéken és Erdélyben küzdöttek a császári csapatok ellen, kezdték megtisztítani a Magyar Királyság területét a megszálló csapatoktól. Április végére felszabadult a Szerémség és Erdély nagy része.
Buda megszabadul
A magyar honvédek április 24-én a magyar haderő megszabadította Buda-Pestet és a vesztes császári erők kivonultak a városból. Május 4-én megkezdődött Buda ostroma, amely jó két hétig tartott, eleinknek csak 21-én sikerült bevenniük. A császári erők aljas eszközökkel próbálták hátráltatni a magyar katonák előretörését. Rommá lőtték Pestet, majd az ostrom közben belelőttek a civil lakosok közé. De még ezekkel sem tudták elérni, hogy övék maradjon az ország szíve.
A tavaszi hadjárat során helytállt katonák és parancsnokaik bebizonyították, hogy az ország megáll a saját lábán, a magyar hadsereg képes megvédeni hazánkat. Az illegitim uralkodó, a még meg sem koronázott Ferenc József azonban megijedt, hogy elveszti birodalma leggazdagabb területeit, ezért végső kétségbeesésében az orosz cárt kérte meg, hogy küldjön csapatokat a magyarok legyőzésére. A Habsburg-uralkodó csak idegen erők segítségével tudta legyőzni a magyar csapatokat és eltiporni hazánk újkori történetének egyik legdicsőségesebb szabadságharcát.
Forrás: Alfahír /OB/
